Az idei év első félévében 2011 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+40 %) nőtt, annak ellenére, hogy a bázis már eleve magas volt - derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A cégek számára egyre nehezebbé váló környezetben a Coface hat ország kockázati besorolásán rontott, beleértve Spanyolországot, Olaszországot, Csehországot, Ciprust és Indiát, illetve javított négy ország besorolásán, köztük Szlovákián. Magyarországot ugyan közvetlenül most nem érintette a minősítés változtatása, de exportőr cégein keresztül közvetetten igen.

Az élelmiszeripari tevékenységgel foglalkozó cégek körében több, mint harminc százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma az első negyedévben 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban az emelkedés „csak” 25 százalékos volt – derül ki a Coface Hungary Hitelbiztosító elemzéséből.

Spanyolországban egyre gyorsabban dőlnek a pénzügyi dominók, így az állam nagyszabású EU-s segélyekhez kell, hogy folyamodjon, míg nem késő. A tízéves spanyol kötvényhozam hétfőn egy ponton 6,5 százalékra emelkedett, mely immár nincs messze a tavaly novemberi csúcstól, illetve a Görögország, Írország és Portugália esetében országmentést szükségessé tevő 7 százaléktól.

Japán gazdasági alapmutatói továbbra is komoly kihívások elé állítják az országot. Először is itt van az államháztartás, mely már jó ideje romokban hever. A bruttó államadósság a prognózisok alapján nem kevesebb, mint 239 százalékra fog emelkedni az idei év végén.

A válságadók és több más új teher rontottak a vegyipar helyzetén. Kárpáti Gábor, a Coface nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója szerint a formálódó új költségvetési megszorító intézkedések hatása tovább növeli majd a bizonytalanságot ebben a viszonylag jól teljesítő ágazatban is.

Bár a közös valutát eddig rendesen megviselték a hónap eseményei, azonban egyelőre nem látszik a láthatáron az a bizonyos fordulópont, melyet követően már nincs visszaút.

A spanyol kormány tegnap úgy döntött, hogy 45 százalékos részesedéssel beszáll a bajba jutott Bankia hitelintézetbe, és szükség szerint extra tőkét biztosít; ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ami a lecsupaszított spanyol bankszektor talpra állítását illeti.

Az elmúlt napokban újfent sötét felhők gyülekeztek a közös valuta felett. A hétvégi görög választáson 17 százalékot elért szélsőbaloldali Syriza párt vezetője ultimátumot adott az ország két nagy pártjának, azt követelve, hogy állítsák le a Brüsszelnek beígért megszorítások végrehajtását.

Áprilisban a forint az euróval szemben a 290-300-as sáv aljáról határozottan annak teteje felé sodródott el. A forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengélkedése egyelőre nem jelent meg a piac által árazott kamatvárakozások emelkedésében, azaz a piac még nem árazott be további kézzel fogható kamatemelést 3-6 hónapos időtávon. Azonban ez közel sem biztos, hogy sokáig így marad, amennyiben a forintot, illetve a magyar országkockázatot mozgató legfontosabb tényezők nem alakulnak kedvezőbben a következő időszakban.

Valószínűleg az elkövetkező időszakban is marad a vergődés a legtöbb hazai ágazatba, nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás. Legfeljebb a remény van meg arra, hogy legalábbis egyes ágazatokban javuljon a helyzet. Ugyan vannak eltérések az egyes ágazatok között, összességében a szektorok zöme továbbra is kockázatos. Az ágazati fizetésképtelenségi eljárások trendje nagyjából leköveti a nemzetközi trendeket – mondja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. Összességében az idén az első negyedévben közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma az amúgy sem alacsony bázishoz, a tavalyi év hasonló időszakához képest.